Ez az. Nem tudunk manapság mit kezdeni a húsvéttal. Már elég régóta. A karácsony az csak-csak. Akkor lehet rohangálni ajándékokért, meg plázázni, valahogy elviseljük a rokonokat a szeretet jegyében. Díszítjük a fát, már ha megvannak a tavalyi díszek- próbáljuk beleerőszakolni a talpba a fa alját, de ugyanúgy nem megy mint tavaly, ezzel úgy elvagyunk. Ja, hogy Jézus születését is ünnepelnénk?

De húsvétkor?  Már az is képzavar hogy jön a nyúlhoz a tojás?  És mi az, hogy a feltámadás?
Előtte 40 napig böjt?
Még egy napot se bírunk ki - már délben szédülünk és nézzük az órát, mikor jár le az 1 nap.  Húsevés tilos, - mikor rántott húst eszünk rántott hússal? 40 napig rá se nézzek? Se ajándékok, se nagyzolás, se nagy képernyős LCD, se önműködő telefon, ami már rég nem telefon-laptop, mozi - újság, meg sok egyéb egyben?

Mit? Lehet a kertben elrejteni kis ajándékokat és megkeresni a gyerekekkel? - ugyan már-és mit nem mondasz? saját kezűleg készítettet? Óóóó - hol élsz Te drága ? A természet újraéledését azelőtt is megünnepelték, szinte minden népnél megtalálható rengeteg szokás. A sötét téli, bebújós, fázós hónapok után végre kint lehetünk a szabadban. Már aki felállni hajlandó a különböző ketyerék mellől. Nem véletlen, hogy  éppen a tavaszi időszakra teszik a léböjtkúrákat, a tisztítókúrákat- a megújulást, felfrissülést-a testünknek. Akkor is, ha nem vallási okokból teszik. Eleink okosak voltak, tudták, hogy a nehéz, zsíros téli étkek után a szervezetnek mire van szüksége. Fizikai szinten pedig a lakás takarítás! Mindkettő a MEGÚJULÁSRÓL szól. A felfrissülésről.

- Vajon tudod-e miért mozgó ünnep és hogyan számoljuk ki, mikorra esik?
- Miért böjtölnek előtte 40 napig?
- Miért mondja a német: Oster, és  az angol: Easter?
-  Miért a nyúl  hozza  a tojást?
- És egyáltalán, miért termékenység ünnep egyben?

Hát, akkor nézzük, mi is a húsvét?
A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah.  A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett. A níceai zsinat i. sz. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor  vált el a két ünnep ideje. A húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent.  Gyakorta használják az Easter elnevezést, mely a német Oster szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara az alvilág úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. Lehet, hogy neve az East, a kelet szóból származik, s a napfelkeltére utal. A magyar szó: húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi. Az Istennőt szimbolizálta a tojás és a nyuszi, ez utóbbit Németországban kezdték el újra húsvéti szimbólumként használni az 1800-as években és onnan terjedt el ma már a világon mindenhol.

A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltét követő első vasárnapra esik: március 22 és április 25-e közé.

A negyvennapos böjt a keresztény egyházban a húsvéti előkészület ideje, amelyet Jézus 40 napi böjtölésének és kínszenvedésének emlékére tartanak. Ilyenkor nemcsak a hús fogyasztása volt tilos, hanem a lakodalom, bálozás, zenés mulatságok is tiltva voltak. Böjt idején gyóntak, áldoztak, az egymással haragban lévők pedig igyekeztek kibékülni. Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. A böjt után ezen a napon szabad először húst enni. A böjt utolsó hetének neve: "nagyhét", a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken "fehérhét" - fehérvasárnapig tart.

Nagypéntek Jézus kereszthalálának napja, a böjt és a gyász ideje. Ezt a napot a népi babona szerencsétlennek tartotta, amikor tilos volt mindenféle állattartással, földműveléssel kapcsolatos munka, ilyenkor nem gyújtottak tüzet, nem sütöttek kenyeret (merthogy kővé vált volna), nem fontak, nem szőttek. Azonban úgy hitték: aki nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik, azon nem fog majd a betegség. Az ilyen, ún. nagypénteki  aranyvíznek szépségvarázsló erőt is tulajdonítottak.

Nagyszombati tevékenységnek számított a féregűzés, amely az egész nagyhéthez kötődő nagytakarítás része, de ugyanígy e nap szokása volt a ház körülseprése, hogy a boszorkányokat, kígyókat, békákat elhajtsák. Jellegzetes szertartás volt ilyenkor a tűzszentelés, keresztelő víz szentelése. A nagyszombaton megtartott feltámadási körmenet jellegzetesen közép-európai, magyar, német  és osztrák szertartás.

Húsvétvasárnap ünnepli a kereszténység Jézus feltámadását.
Ehhez a naphoz is munkatilalom kapcsolódott: nem sepertek, nem főztek, nem hajtották ki és nem fogták be az állatokat. Már a 10. század óta húsvéti szertartásnak számít a sonka, bárány, kalács, tojás, bor megszentelése a templomban. A húsvéti bárány Jézust jelképezi. A tojás az élet, az újjászületés jelképe. A sonka a paraszti élet gazdasági és kultikus rendje szerint vált jellegzetes húsvéti étellé. Sok helyen használták mágikus célokra a szentelt ételek maradékait: a kalács morzsáját a tyúkoknak adták, hogy sok tojást tojjanak, máshol pedig tűzbe vetették a maradékot, hogy a túlvilágiaknak is jusson a szentelt ételből.

A világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi ünnepet a nem keresztények is. 
Mióta a világ a  világ, az emberek örvendeztek és megünnepelték a tavaszt, a természet megújulását. A leguniverzálisabb szimbólum a tojás, mivel az a termékenységet, új életet juttatja eszünkbe. És itt egy kérdés fogalmazódott meg bennem:  vajon nem azért születik  kevesebb gyerek, mert utáljuk a termékenység ünnepét?  Elmenekülünk a locsolók elől, nem festünk tojást.  Szépen kivetítjük a fizikai világra. Amint kívül, úgy belül. A sok alig csípőjű, sovány, anorexiás nő,- mit nő, még szinte gyerek. A sovány nőideál, az állandó fogyókúrával. Így nem csoda, ha megtagadjuk a termékenységet. Lelki szinten is és fizikai szinten is.

Már az is nyűg, hogy a család leül együtt. A vallási, a lelki részéről már nem is beszélek. 
Vajon miért jutottunk el idáig?
A probléma gyökere talán ott leledzik, hogy nem csak szeretteink, de talán saját magunk elől is elszaladunk  már ebben a rohanó világban. Észre sem vesszük, hogy  mennyivel szebb lehetne a világ, ha néha meg-megállnánk egy kis időre, hogy önmagunkra  időt szánjunk, hogy őszintén megleljük magunkban azt a belső harmóniát boldogságot, amely mindnyájunk lelkében ott lakozik. Rájönnénk, hogy nincs szükségünk felszínes dolgokra és elég, ha hitünk szerint saját magunknak megfelelünk, miközben ellátjuk napi feladatainkat. Talán akkor  ismét ünnep lehetne az ünnep, szeretteink körében, akiknek nem csak ajándékot tudnánk adni, hanem önmagunkból egy keveset -egy szelet szeretetet.

Mégis, ha elfogadjátok, ösztönöznék mindenkit, hogy  készüljetek örömmel, hiszen ez egy igazi tavaszi ünnep, szeretetet és annak újjászületését, virágzást hoz!

És végül, de nem utolsó sorban: a nyuszikat az állatkerti simogatóba látogassátok meg a gyerekekkel- ne ajándék és kidobott, megunt pára legyen.

Kívánok áldott békés húsvéti ünnepeket!